Tag Archives: kutya

Barna folt a nagy fehérségben

Hurrá! Ma reggel végre elővehettem én is a hólapátot. Igaz, a plusz fokoknak köszönhetően azóta olvad a hótakaró, de reggel csodaszép látványt nyújtott. Rusty is nagyon élvezte. Lelkesen fürdött benne és kóstolgatta. Mindig megtalálja a kert azon szegletét, ahová éppen odasüt a nap és szárítkozhat, miközben helytáll terület felügyeleti funkciójában is. Az jutott eszembe, hogy vajon mi milyen gyakorisággal ismerjük fel azokat a helyeket és pillanatokat, amikor töltődhetnénk, ahelyett, hogy görcsölünk feleslegesen dolgokon?

Rusty a hoban1 2015 1 4

A kiskutya meg a világ dolgai

yorkie family

Branyiczky Rita: A kiskutya meg a világ dolgai

Heverészik a kiskutya anyja mellett a napon,
s kérdezgeti, bár az szegény unja szavait nagyon.
„Mondd, miért kék ott fenn az ég és miért zöld lenn a fű?
És tényleg létezik sárkány, nagy, gonosz, és hétfejű?
Hová tűnik el a nap, ha jő az éjjel, a sötét?
Miért csúnya az egyiknek, ami a másiknak szép?”
Fárasztó a sok kérdés, de türelmes a nagy kutya –
türelmes, mint gyermekéhez akármelyik anyuka.
Sejti, hogy a délutáni pihenés dugába dől,
hacsak kölykének valami jó választ ki nem ötöl.
„Hogyha szeretnéd megtudni a nagyvilág titkait,
figyeld meg jól a legapróbb építőelemeit!
Minden hatalmas alkotás parányi dolgokból áll,
véleményt minden okos lény ezek alapján csinál.
Aki nagy tervet kovácsol, apránként éri el azt,
s ha nem stimmel egy-egy részlet, az eredmény is vacak.”
Eltöpreng a kiskutya, majd felfigyel egy bogárra.
Észre sem vette, hogy rászállt, s most fáj megcsípett lába.
„Bizony, a kicsinyke dolgok tényleg nagyon fontosak!”
– mondja, és a bogár összeroppan fogai alatt.

Forrás: Branyiczky Rita