Tag Archives: kíváncsiság

Kísérlet a zebrán

Újabb útkereszteződéshez közeledtünk. Óvatosan kémleltem az aszfaltra festett fehér csíkok felé. Éppen csúcsidő volt és így folyamatos volt az autók áramlása. Ahogy oldalra pillantottam, a különböző járművek fehér, kék, piros, sárga és fekete csíkok formájában suhantak el mellettünk. Odaértünk a zebrához, s rajtunk kívül egy gyalogos sem várakozott. A gépkocsik szinte alig lassítva közelítették meg a kereszteződést. Közlekedési lámpa nem volt, így felkészültem egy hosszabb várakozásra.

Ha a kíváncsiság győz a félelem felett

Mottó: “Lépj ki a komfortzónádból. Csak akkor tudsz fejlődni, ha hajlandó vagy furcsán és kényelmetlenül érezni magad, amikor valami újat próbálsz ki.” (Brian Tracy)

A jó idő beköszöntével keressük a lehetőséget, hogy Rusty lehűthesse magát séta közben. A Duna messze van, azonban a közelünkben folyik egy patak, ahová egyre rendszeresebben eljárunk az esti kiruccanásaink során. A vízállás elég alacsony mostanság, maximum a hasáig ér Rustynak a víz. Tegnap döbbentem rá, hogy éppen tanúja vagyok egy tanulási folyamatnak, ami a komfort zónából való kilépéssel jár együtt.

Bogár és Rusty ismerkedik

Szorongásoldás új közösségben

Mit tanulhatunk abból, ahogy Rusty segített oldani Bogár szorongását, amikor csatlakozott a csoporthoz? Az első alkalom sose könnyű, minden idegen és ismeretlen. A bátrabbak kezdeményeznek, a félénkebbek a gazdi közelében igyekeznek maradni. Rusty a kíváncsi ebek kategóriájába tartozik és ezért folyamatosan próbálkozik az ismerkedéssel, amúgy kutya módon, szaglás útján. A próbálkozása nem marad sikertelen, mert Bogár is leküzdi félénkségét és szimatot vesz.

Rusty és BogárAz áttörést a csibészeléshez használt rongy hozza meg. Rusty szeret kötélhúzást játszani velem, de egy hirtelen ötlettől vezérelve odatartom a rongy másik végét Bogárnak és megtörik a jég. Már nem velem huzakodik Rusty, hanem vele és mindketten élvezték.

Bogár és Rusty kötélhúzás közbenSzóval gondolkodj el azon, hogy Te miként tudsz segíteni másoknak a beilleszkedésben illetve Te mit tehetsz, hogy mielőbb jól érezd magad egy új és ismeretlen közösségben.

Az avar alatt megbújó rejtett értékek

Visszavonhatatlanul ősz van. Te melyik oldalára figyelsz? A levelek sárga-piros-barna színkavalkádjára, a reggeli ködön áttörő napfényre, a deres csillogó fűszálakra vagy arra, hogy nagyon korán sötétedik, egyre hidegebbek és nyálkásabbak a reggelek, mosolytalanok a járókelők. Élvezettel nézem, ahogy Rusty minden reggel újra és újra kíváncsian kutatja a környezetét, kiemelt figyelmet szentelve a lehullott levelek alatt található megbújó “kincseknek”. Ilyenkor nagyon kell figyelnem, nehogy valami (szerintem) nem kívánatos tárgyra / kajamaradékra leljen és megegye. Ezzel kapcsolatban eltérő véleményen vagyunk. Mivel neki jobb a szimata, már eleve hátrányos helyzetből indulok, de ez csak továbbromlik a sötétség beálltával. Ilyenkor igyekszem a járdán és a jobban kivilágított részeken haladni, elkerülni az összegyűlt avart. Persze így is marad bőven felfedezni való.

Azok a csodás őszi színek

Azok a csodás őszi színek

Vajon a mi életünkben mit jelképez a lehullott levél? A jellem “hibáinkat”? A nem kívánatos szokásainkat? A felvett szerepeinket, álarcainkat? Mi van az avar réteg alatt? Talán az erősségeink, amikre nap, mint nap alapozhatnánk, hogy örömmel éljük az életünket? Gyerünk, ragadjuk meg a lombsöprűt és gyűjtsük össze a leveleket, készítsünk belőle komposztot, majd amikor eljön az ideje, forgassuk vissza a talajba, hogy táplálja az újonnan sarjadó növényeket vagyis vonjuk le a szükséges tapasztalatot és fordítsuk hasznunkra!

Az ismeretlen felfedezése félelem nélkül

Te bedugnád a fejed egy sötét lyukba? A mai korban verseny előnyt jelent, ha jól tudsz alkalmazkodni a változásokhoz. Sőt, ha Te magad generálod azt. Hogy kerül ebbe a képbe a négylábú kedvencünk, az EB? Hát éppen a szokásos sétánkon voltunk, s a járda mellett olykor található vízelvezető árok is. Rusty, kotorék eb géneket is örökölve, erős érdeklődést mutat az árok alja és az átfolyók iránt. A láb mellett sétáltatás továbbra sem az erősségem, olykor engedek a kísértésnek, s hagyom a felfedező hajlama kibontakoztatását. Eddig sikerült elkerülnöm, hogy akaratom ellenére én is a “gödör aljára” kerüljek.

Lelkes farkcsóválással veti magát előre és rövid, óvatos szemlélődés kezdődik a bejárat előtt.

Rusty bedugja a fejét az átfolyócsőbe
Vajon mi lehet odabent?

Alig volt időm előszedni a fotózáshoz a telefonomat, mert hirtelen már bent is volt és csak a póráz akadályozta meg, hogy teljesen elnyelje az átfolyó.

rusty majdnem eltűnik az átfolyócsőben
Nos, ez izgalmas. Nézzük csak meg közelebbről!

Erről a látványról a következő jutott eszembe:

Mi kell ahhoz, hogy valaki belekóstoljon egy ismeretlen helyzetbe?

Kíváncsiság – ha nem is érdekel a dolog, akkor biztosan nem indulunk el magunktól megnézni mi is az

Bátorság – félelmünket félretéve, bevállaljuk, hogy megnézzük mi van a sötétben / mit tartogat az ismeretlen

Cselekvés – odamegyünk és bedugjuk a fejünket, aztán eldöntjük, hogy bemegyünk (lekapcsoljuk a pórázunkat) vagy csak körülnézünk és kijövünk

Rustyra mindhárom tulajdonság jellemző és igazán inspiráló látni miként vág bele nap mint nap a világ felfedezésébe. Mire is várunk még? Ma mit fedeztél fel a környezetedben magadról?