Ne hagyd magad kihasználni, azaz jelöld ki a személyes határaidat!

Sokan küzdenek a kapcsolataikban, az életükben a határok kialakításával. Kimerültnek és bosszúsnak érzik magukat, mert folyamatosan olyan dolgokat tesznek meg másokért, amiket szívük szerint inkább nem tennének meg. Mivel a személyes határaik nem világosak (sem mások, sem maguk számára) folyamatosan elajándékozzák az energiájukat, az idejüket és a személyes erejüket.

Ha gyengék a határaid, akkor szinte lehetetlen priorizálni a saját szükségleteidet, igényeidet és vágyaidat. Sok ember számára nehéz meghatározni a személyes határokat, mert a vonalak láthatatlanok, változhatnak és egyediek minden egyes egyén esetében.

Annak érdekében, hogy erős és önálló legyél, életbe vágó, hogy megértsd és kifejezd a határaidat, amelyek megvédenek és vigyáznak rád. A személyes határok megléte (és a ragaszkodás hozzájuk) nagyon fontos része az egészséges és boldog kapcsolatoknak, különösen a romantikusaknak.

A határaid kialakításában nagy szerepet játszik, hogy milyen mintát láttál a családodon belül.

Ha azt láttad, hogy édesanyád gondoskodik mindenkiről, akkor valószínűleg ugyanazt csinálod szülőként, barátként vagy alkalmazottként, kimerülsz, nincs időd magadra.

Néhány családban nem volt megengedett a határok kialakítása. Ha ezzel az üzenettel nőttél fel, akkor valószínűleg ez a hit még mindig irányítja az életedet és a kapcsolataidat.

A személyes határaid kijelölése során eldöntöd, hogy milyen típusú kommunikáció, viselkedés és interakció az elfogadható a számodra.

Ha soha nem tanultál meg egészséges határokat kialakítani, akkor ennek kitalálása kihívást jelenthet a számodra. Ha a határaid túl lazák, akkor végül mások fogják diktálni mi történik majd veled. A túl merev határok pedig más jellegű problémákat vetnek fel pl. a tolerancia hiányát és a kontrollt.

Mindegy hol helyezkedsz el most a skálán, a tudatosság az első lépés az egészséges határok kialakításában, megváltoztatásában és érvényre juttatásában.

Ha szeretnél többet tudni a határaidról (vagy hiányukról) tegyél fel magadnak négy egyszerű kérdést:

1. IGEN-t mondasz, amikor igazából NEM-et akarsz mondani?

Ha olyan dolgokat teszel meg, amiket nem igazán akarsz, az nem azt jelenti, hogy nincsenek kijelölt határaid. Gyakran hozunk áldozatokat olyanokért, akiket szeretünk (pl. gyerekünkért, párunkért, szüleinkért). Ezek azonban tudatos választások.

Amikor megcsinálsz valamit egy szeretted kedvéért, mert az boldoggá teszi őt vagy, mert úgy érzed, az a helyes, akkor az energiát szabadít fel benned. Ha “igent” mondasz, mert nem mersz “nemet” mondani, akkor az nem.

2. Gyakran kérsz bocsánatot?

Nem csak akkor kérsz bocsánatot, amikor sajnálsz valamit, hanem akkor is, ha dühös/mérges vagy? Az egészségtelen határok egyik jele, hogy túlzott felelősséget érzel mások boldogságáért valamint félsz az elutasítástól és az elhagyástól.

Ha folyton mások szeretetére és jóváhagyására vársz, akkor végül elveszítheted önmagad. Nem tudsz kialakítani egy világos határvonalat, ha vegyes üzeneteket küldesz azáltal, hogy akkor is bocsánatot kérsz, amikor tulajdonképpen nem is sajnálod.

3. Elkerülöd a konfliktusokat?

A konfrontációtól való félelem a határok kialakítását megnehezíti. Könnyebbé teszi a dolgot, ha emlékezteted magad, hogy nem vagy felelős mások reakcióiért.

A határaid világos és tiszteletteljes / udvarias kommunikációja a te felelősséged. Ha a környezetedben valaki hozzászokott ahhoz, hogy kontrolláljon vagy manipuláljon téged, akkor gyakran be fog próbálkozni, hogy tesztelje az új határaidat.

Tervezz vele, számíts rá, de maradj szilárd, tarts ki. Ne feledd, a viselkedésednek összhangban kell lennie az újonnan kialakított határaiddal.

4. Mindenki más igényét a magadé elé helyezed?

Eleinte, a határaid kialakítása révén az érdekeid mások elé helyezése miatt önzőnek, bűntudatosnak, vagy éppen zavarban érezheted magad.

Mindenképp csináld meg, mert jogod van megvédeni magadat. Az embereknek, akik szeretnek téged, joguk van tudni, hogy igazából hogyan érzed magad.

A folyamat végigvitele gyakorlást és elszántságot igényel, de a végeredmény megéri az erőfeszítést.